Mit kell tudni az egyéni vállalkozás szüneteltetése kapcsán?

Néha úgy hozza a sors, hogy nem tudjuk folytatni a vállalkozásunkat, esetleg olyan befolyásoló tényezőkkel találjuk szembe magunkat, amik akadályozzák a további működést.

Ilyenkor nem feltétlenül kell rögtön a teljes megszüntetést választani, hiszen lehetőség van az egyéni vállalkozás szüneteltetésére is.

Ugyan korábban még 5 évig volt erre lehetőség, 2017. január 1-től már csak 2 évünk van rá.

Ha ez idő alatt a vállalkozó nem jelenti be a tevékenységének újrakezdését, akkor a vállalkozás a határidő lejártával automatikusan megszűnik.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének a bejelentésére egy webes felület áll rendelkezésünkre, de ehhez elengedhetetlen, hogy legyen ügyfélkapunk.

Miután bejelentettük a vállalkozás szüneteltetését, a bejelentés napját követően fog majd élni a kérvény.

Fontos megjegyezni, hogy a szüneteltetésnek legalább 1 hónapig kell tartania, valamint a KATA adózók esetében, ha a hónap felénél kezdtük meg a vállalkozás szüneteltetését, akkor abban a hónapban, amikor megtettük a bejelentést, még nem mentesülünk az adókötelezettségek alól.

Kinek tartozunk bejelentési kötelezettséggel?

Mivel a szüneteltetés és az újraindítás tényét is a Belügyminisztérium felé kell megtenni, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé már nincsen bejelentési kötelezettségünk, mert a két hivatal kommunikál egymással.

A NAV-val tehát ugyan nincsen más dolgunk, azonban a Belügyminisztérium mellett még a helyi önkormányzat számára is bejelentést kell tenni, vagyis afelé az önkormányzat felé, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye található.

Az önkormányzat felé való bejelentésre 15 nap áll rendelkezésünkre.

Ebben az esetben egyedül a budapesti székhellyel rendelkező vállalkozók részesülnek egy kis könnyebbségben, ugyanis nekik nem szükséges az önkormányzat felé ezt jelezni, csupán érdemes ellenőrizni a rendszerben, hogy a szüneteltetési bejelentés valóban megtörtént-e.

Mi a helyzet a betegbiztosítással a szüneteltetés alatt?

A fenti kérdés teljesen jogos és helytálló, hiszen ha a szüneteltetés ideje alatt mentesülünk a tételes adók megfizetésétől, akkor értelemszerűen az egészségbiztosítási járulék fizetése alól is.

Ilyenkor viszont, ha azt szeretnénk, hogy továbbra is részesüljünk az egészségügyi közellátásban, de semmilyen más egyéb jogcímen nem vagyunk jogosultak rá, vagyis például nem rendelkeztünk egyéb más bejelentett alkalmazotti jogviszonnyal, akkor bizony ezt a járulékot továbbra is fizetni kell.

Ennek az összege 2021. január 1-től 8000 forint 1 hónapra.

Hogyan kell fizetni, milyen bejelentési kötelezettségek vannak?

Az egészségbiztosítási járulék megfizetése ugyanazon az elven működik, mint a tételes adó megfizetése.

Vagyis, ha egy hónapban nem fizettünk tételes adót, akkor már egészségügyi biztosítással sem rendelkezünk, így abban a hónapban már fizetni kell.

Ezt viszont jelezni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, a 21T1011-es nyomtatvány beadásával.

A szüneteltetés ideje alatt csak akkor tudunk mentesülni ezen járulék megfizetése alól, ha bejelentett álláskeresőként jogosultak vagyunk az álláskeresési járadékra.

Amennyiben bármilyen kérdése merült volna fel a témával kapcsolatban, esetleg cégalapításon, cégmódosításon gondolkodik, vagy székhelyszolgáltatást szeretne igénybe venni, keressen minket bizalommal, megadott elérhetőségeink egyikén!

 

Scroll to Top

Join us for

HAPPY HOUR Everyday 5PM-7PM

Beer, sake, wine and cocktails

up to 50% off