Az egyszerűsített foglalkoztatás gyors és viszonylag kedvező lehetőséget biztosít arra, hogy egy vállalkozás rövid időre munkavállalót alkalmazzon. Különösen hasznos lehet szezonális forgalomnövekedés, mezőgazdasági betakarítás, turisztikai főszezon vagy néhány napos helyettesítés esetén.
Az egyszerűbb adminisztráció azonban nem jelenti azt, hogy szabályok nélkül lehet foglalkoztatni. A munkavállalót még a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni, figyelni kell az éves, havi és egymást követő napokra vonatkozó korlátokra, valamint a munkáltató által egy napon foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számára is.
2026-ban több fontos változás lépett hatályba:
- az alkalmi munka éves időkerete 120 napra nőtt;
- a mezőgazdasági idénymunka akár 210 napig is végezhető;
- emelkedtek a munkáltató által fizetendő napi közterhek;
- emelkedett a nyugellátás számítási alapja;
- a 120 nap feletti mezőgazdasági idénymunkára magasabb közteher vonatkozik.
A szabályokat azért is érdemes pontosan ismerni, mert a hibás vagy késedelmes NAV-bejelentés után a foglalkoztatás már nem kezelhető egyszerűsített foglalkoztatásként.
Mi az egyszerűsített foglalkoztatás?
Az egyszerűsített foglalkoztatás, röviden EFO, speciális, rövid távra létrehozható munkaviszony.
Kizárólag:
- mezőgazdasági idénymunkára;
- turisztikai idénymunkára;
- alkalmi munkára;
- valamint filmipari statiszta alkalmi munkájára
alkalmazható.
Nem használható általános megoldásként minden olyan esetben, amikor a munkáltató kevesebb adminisztrációt szeretne. A munkavégzés jellegének és időtartamának meg kell felelnie az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény feltételeinek. (njt.hu) s munkaviszony. A munkáltatónak ezért továbbra is biztosítania kell többek között:
- a munkavégzés megfelelő feltételeit;
- a munkabért;
- a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását;
- a biztonságos munkavégzést;
- valamint a foglalkoztatás dokumentálását.
Mi számít alkalmi munkának?
Alkalmi munkáról akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a munkavállaló között rövid időre, határozott időtartamú munkaviszony jön létre.
2026-ban ugyanazon munkáltató és munkavállaló között az alkalmi munka időtartama legfeljebb:
- 5 egymást követő naptári nap;
- egy naptári hónapon belül összesen 15 naptári nap;
- egy naptári éven belül összesen 120 naptári nap
lehet.
A 120 napos éves keret 2026-os változás. Korábban ugyanazon munkáltatónál csak évi 90 napig lehetett alkalmi munkát végezni. 2026-tól már ugyanannál a foglalkoztatónál is igénybe vehető a teljes 120 napos éves keret. 15 napos korlát ugyanakkor megmaradt.
Például egy munkavállaló ugyanannál a vállalkozásnál:
- dolgozhat hétfőtől péntekig 5 napot;
- ugyanabban a hónapban később további napokon is foglalkoztatható;
- de a havi napok száma összesen nem haladhatja meg a 15 napot.
Nem szabályos tehát az, ha valakit egy teljes hónapon keresztül alkalmi munkavállalóként jelentenek be, még akkor sem, ha az éves 120 napos keretbe ez beleférne.
Az éves 120 napot a munkavállaló oldalán is figyelni kell
- július 1-jétől a munkavállaló különböző munkáltatóknál végzett egyszerűsített foglalkoztatásának napjait is össze kell számítani.
Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint egy munkavállaló egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napot dolgozhat:
- alkalmi munkában;
- idénymunkában;
- vagy a két foglalkoztatási forma kombinációjában.
A munkanapokat a munkáltatók számától függetlenül kell figyelembe venni. A munkavállaló tehát nem kezdhet minden új cégnél újabb 120 napos keretet. tató felelőssége, hogy a bejelentés előtt ellenőrizze, foglalkoztatható-e még az adott személy EFO keretében. Ebben segítséget nyújthat az ONYA automatikus ellenőrzése, valamint a NAV mobilalkalmazásában elérhető adatlekérdezés.
A foglalkoztatási adatok elektronikus ellenőrzésének lehetőségeit a NAV Ügyfélportál foglalkoztatási adatlekérdezéséről szóló összefoglaló is bemutatja.
Mezőgazdasági idénymunka: 2026-ban akár 210 nap
A legjelentősebb 2026-os változás a mezőgazdasági idénymunkát érinti.
A munkavállaló az általános 120 napos éves időkereten felül további 90 napig dolgozhat mezőgazdasági idénymunkában. Így a mezőgazdasági idénymunka éves felső határa összesen 210 nap lehet.
A további 90 nap kizárólag mezőgazdasági idénymunkára használható fel. Nem hosszabbítja meg:
- az alkalmi munka;
- a turisztikai idénymunka;
- vagy a filmipari statisztaként végzett munka
időkeretét.
A 120 nap feletti mezőgazdasági idénymunkára magasabb napi közterhet kell fizetni. ámít mezőgazdasági idénymunkának?
Mezőgazdasági idénymunka lehet többek között a növénytermesztéshez, erdőgazdálkodáshoz, állattenyésztéshez vagy halászathoz kapcsolódó olyan munkavégzés, amely az előállított termék vagy biológiai sajátosság miatt az év valamely időszakához kötődik.
Tipikus példa lehet:
- a szüret;
- gyümölcsszedés;
- zöldségbetakarítás;
- palántázás;
- növényápolás;
- terményválogatás;
- vagy más, szezonhoz kötődő mezőgazdasági munka.
Nem minden mezőgazdasági vállalkozásnál végzett munka minősül automatikusan idénymunkának. Egy egész évben folyamatosan ellátandó adminisztratív vagy karbantartási feladat például nem válik mezőgazdasági idénymunkává pusztán azért, mert a munkáltató mezőgazdasági tevékenységet folytat.
Mit jelent a turisztikai idénymunka?
Turisztikai idénymunka a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást végző munkáltatónál végzett, az év valamely időszakához kötődő munka lehet.
Ilyen lehet például:
- szezonális szálláshelyi munka;
- idegenvezetéshez kapcsolódó feladat;
- nyári üdülőhelyen végzett kiszolgálás;
- vagy más, turisztikai főszezonhoz kapcsolódó munkavégzés.
A turisztikai idénymunka éves kerete nem nőtt 210 napra. A többlet 90 nap kizárólag a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazható.
Hány alkalmi munkavállaló dolgozhat egy napon?
Az alkalmi munkára külön napi létszámkorlát vonatkozik. A munkáltató egy naptári napon foglalkoztatható alkalmi munkavállalóinak száma a vállalkozás átlagos statisztikai létszámától függ.
A napi keret:
- főállású munkavállalót nem foglalkoztató munkáltatónál 1 fő;
- 1 és 5 közötti főállású munkavállalónál 2 fő;
- 6 és 20 közötti munkavállalónál 4 fő;
- 20 főnél több munkavállalónál az átlagos statisztikai létszám 20 százaléka.
A munkáltató az éves létszámkeretet egyenlőtlenül is felhasználhatja. Ez azt jelenti, hogy egy forgalmasabb napon a napi alapkorlátnál több alkalmi munkavállalót is alkalmazhat, amennyiben az éves összesített keretet nem lépi túl.
A fel nem használt létszámkeret a következő évre nem vihető át. mkorlát elsősorban az alkalmi munkára vonatkozik. Az idénymunkánál eltérő szabályokat kell alkalmazni.
Mennyi a napi közteher 2026-ban?
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás minden naptári napjára meghatározott összegű közterhet fizet.
| Foglalkoztatás típusa | Napi közteher 2026-ban |
|---|---|
| Mezőgazdasági idénymunka az első 120 napban | 2 400 Ft |
| Mezőgazdasági idénymunka a 120 nap feletti további 90 napban | 3 600 Ft |
| Turisztikai idénymunka | 2 400 Ft |
| Alkalmi munka | 4 800 Ft |
| Filmipari statiszta alkalmi munkája | 9 700 Ft |
A közteher összegét minden bejelentett naptári nap után meg kell fizetni. Ha a munkavállalót három napra jelentették be alkalmi munkára, a munkáltató közterhe 3 × 4 800, vagyis 14 400 forint.
A 2026-os összegek a 322 800 forintos minimálbérhez kapcsolódó százalékos szabály alapján alakultak ki. A 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról szóló összefoglaló a normál munkaviszonyban alkalmazandó legfontosabb összegeket is bemutatja.
Mikor kell megfizetni a közterhet?
A munkáltatónak a közterhet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallania és megfizetnie.
A fizetés a NAV „Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések” elnevezésű beszedési számlájára történik.
Fontos, hogy a bejelentés és a közteher megfizetése két külön kötelezettség:
- a bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesíteni;
- a közterhet pedig utólag, a következő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni. i munkabért kell fizetni?
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem jelent korlátlanul alacsony munkabért.
A munkavállalónak legalább:
- a minimálbér 85 százalékának;
- szakképzettséget igénylő munkakörben pedig a garantált bérminimum 87 százalékának
megfelelő alapbér jár. t munkabér meghatározásánál figyelembe kell venni:
- a munkakört;
- a munkaidőt;
- a szükséges szakképzettséget;
- az esetleges pótlékokat;
- valamint a munkaszüneti napon vagy rendkívüli időben végzett munkát.
A munkáltatói napi közteher nem azonos a munkavállalónak járó munkabérrel. A közterhet a munkáltató a munkabéren felül fizeti meg a NAV-nak.
Mi a mentesített keretösszeg?
Az egyszerűsített foglalkoztatásban kapott munkabér nem minden esetben teljesen szja-mentes.
A munkavállalónak akkor kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha az adott évben kapott EFO-jövedelme meghaladja az úgynevezett mentesített keretösszeget.
A mentesített keretösszeg:
- a munkával töltött EFO-napok száma;
- megszorozva a minimálbér vagy a garantált bérminimum napi összegének 130 százalékával.
2026-ban ez naponta:
- minimálbér alkalmazásakor 19 305 forint;
- garantált bérminimum alkalmazásakor 22 308 forint.
Ha például egy szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy 10 napot dolgozik EFO-ban, akkor a mentesített keretösszeg 193 050 forint.
Ha a teljes éves EFO-bevétele ezt meghaladja, csak a keretösszeg feletti rész után kell szja-t fizetnie. sítottnak minősül-e az EFO-munkavállaló?
Az egyszerűsített foglalkoztatott nem minősül a társadalombiztosítás általános szabályai szerint biztosítottnak.
Az EFO alapján azonban jogosultságot szerezhet:
- nyugellátásra;
- baleseti egészségügyi szolgáltatásra;
- valamint álláskeresési ellátásra.
Az egyszerűsített foglalkoztatás önmagában nem biztosít teljes körű egészségügyi ellátási jogosultságot. Ha a munkavállaló más jogviszony vagy más jogcím alapján sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, külön egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lehet köteles. n kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást?
A munkavállalót minden esetben még a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz.
A bejelentés 2026-ban történhet:
- az ONYA EFO-bejelentési felületén;
- a T1042E nyomtatványon;
- az EFO mobilalkalmazással;
- az EFO Pro mobilalkalmazással;
- vagy a 185-ös telefonos ügyfélszolgálaton.
Papíralapon, postán vagy a NAV ügyfélszolgálatán személyesen nem lehet EFO-bejelentést tenni. sősorban az ONYA használatát ajánlja, mert a rendszer a benyújtás előtt ellenőrizheti:
- az adatokat;
- a munkavállaló foglalkoztathatóságát;
- az időbeli korlátokat;
- valamint bizonyos hibás vagy hiányos bejelentéseket.
Milyen adatokat kell bejelenteni?
A bejelentéshez szükség van többek között:
- a munkáltató adószámára;
- a munkavállaló nevére;
- a munkavállaló adóazonosító jelére;
- a munkavállaló tajszámára;
- a foglalkoztatás jellegére;
- a munkaviszony napjainak számára;
- valamint bizonyos esetekben a másik államban fennálló biztosítás tényére.
A munkáltatónak ezért még a munkakezdés előtt be kell kérnie és ellenőriznie a munkavállaló szükséges adatait.
A „majd délután elküldjük a könyvelőnek” módszer nem működik, ha a munkavégzés már reggel elkezdődött.
Mi történik késedelmes bejelentésnél?
Az egyszerűsített munkaviszony a NAV-bejelentéssel jön létre.
Ha a munkavállaló a bejelentés előtt megkezdi a munkát, a bejelentés utólag már nem teszi visszamenőleg szabályossá az egyszerűsített foglalkoztatást.
Ilyenkor:
- az EFO kedvező szabályai nem alkalmazhatók;
- a munkavállalót az általános munkaviszony szabályai szerint kell kezelni;
- meg kell fizetni az általános adókat és járulékokat;
- és mulasztási vagy foglalkoztatás-felügyeleti bírság is felmerülhet. jelentett foglalkoztatás a NAV-ellenőrzések egyik klasszikus vizsgálati területe.
Visszavonható vagy módosítható a bejelentés?
Igen, de csak szűk határidőn belül.
Ha például:
- a munkavégzés meghiúsul;
- rossz napot jelentettek be;
- téves a foglalkoztatás jellege;
- vagy hibás adatot adtak meg,
a bejelentés módosítható vagy visszavonható.
Főszabály szerint erre a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség.
Ha:
- a bejelentés a munkavégzést megelőző napon történt;
- vagy a bejelentés többnapos munkaviszonyra vonatkozott,
a módosítás vagy visszavonás a módosítással érintett napon délelőtt 9 óráig teljesíthető.
A határidő után akkor is meg kell fizetni a közterhet, ha a munkavállaló végül nem jelent meg dolgozni. ező az írásbeli munkaszerződés?
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkaviszony a NAV-bejelentéssel jön létre. A normál munkaviszonyra vonatkozó általános írásbeliségi szabály ezért nem alkalmazandó változatlanul.
Írásbeli, egyszerűsített munkaszerződést kell azonban használni többek között akkor, ha azt a munkavállaló kéri. A NAV ehhez 2026-os minta-munkaszerződést is közzétett. eli szerződés akkor is célszerű, ha nem kötelező, mert rögzítheti:
- a munkakört;
- a munkavégzés helyét;
- a munkabért;
- a munkaidőt;
- a foglalkoztatás napjait;
- valamint a felek alapvető kötelezettségeit.
Az írásbeli szerződés követelményeiről szóló összefoglaló bemutatja, milyen dokumentumok és elektronikus üzenetek minősülhetnek írásbelinek.
Átalakítható-e a meglévő munkaviszony EFO-vá?
Nem.
Ha a munkáltató és a munkavállaló között már normál munkaviszony áll fenn, ugyanazon felek nem köthetnek egymással erre az időre egyszerűsített foglalkoztatási szerződést.
A meglévő munkaszerződést sem lehet egyszerűen úgy módosítani, hogy a normál munkaviszonyból EFO legyen. ő munkaviszony feltételeinek megváltoztatása esetén a munkaszerződés módosításának szabályait kell alkalmazni.
Kell munkaidő-nyilvántartást vezetni?
Az EFO egyszerűbb adminisztrációja nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak semmit sem kell dokumentálnia.
A munkáltatónak célszerű megőriznie:
- a NAV-bejelentés visszaigazolását;
- az esetleges írásbeli munkaszerződést;
- a jelenléti vagy munkaidő-nyilvántartást;
- a munkabér elszámolását;
- a kifizetési bizonylatot;
- valamint a módosítás vagy visszavonás igazolását.
Ha a felek a törvény szerinti minta-munkaszerződést használják, bizonyos külön munkaidő-nyilvántartási és bérjegyzéki kötelezettségek egyszerűsödhetnek. A dokumentumokat azonban továbbra is úgy kell megőrizni, hogy egy ellenőrzés során bizonyítható legyen a foglalkoztatás időtartama és a munkabér megfizetése. n szerepe van a könyvelőnek?
A bejelentést a munkáltató, a meghatalmazottja vagy a könyvelő is elvégezheti.
Fontos azonban tisztázni:
- ki kapja meg a munkavállaló adatait;
- ki végzi el a bejelentést;
- milyen határidővel kell az adatokat elküldeni;
- ki ellenőrzi a sikeres feldolgozást;
- és ki módosítja a bejelentést, ha a munkavégzés meghiúsul.
A munkáltató nem háríthatja el automatikusan a felelősséget arra hivatkozva, hogy „a könyvelő nem jelentette be”. A munkavállaló csak akkor kezdheti meg a munkát, ha a bejelentés valóban megtörtént.
Az EFO-bejelentések, határidők és közterhek kezelése is jól mutatja, miért fontos megbízható és elérhető könyvelőt választani.
Egyszerű példa alkalmi munkára
Egy étterem augusztusban egy rendezvény miatt 4 napra további felszolgálót alkalmaz.
A munkáltató:
- a munkakezdés előtt bejelenti a dolgozót;
- alkalmi munkaként jelöli meg a foglalkoztatást;
- megfizeti a munkavállalónak járó munkabért;
- napi 4 800 forint közterhet fizet.
A négy nap után fizetendő közteher:
4 × 4 800 Ft = 19 200 Ft.
A négy nap beleszámít:
- az 5 egymást követő napos korlátba;
- a havi 15 napos keretbe;
- az éves 120 napos keretbe;
- valamint a munkavállaló valamennyi munkáltatónál teljesített éves EFO-napjaiba.
Példa mezőgazdasági idénymunkára
Egy munkavállaló 2026-ban már 120 napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban. Ezt követően további 30 napra mezőgazdasági betakarítási munkát vállal.
A további munkavégzés akkor lehetséges, ha valóban mezőgazdasági idénymunkáról van szó.
A munkáltató a 120 nap feletti napokra:
30 × 3 600 Ft = 108 000 Ft
közterhet fizet.
A munkavállaló a további 90 napos mezőgazdasági keretből ezek után még 60 napot használhat fel.
Gyakori hibák az egyszerűsített foglalkoztatásnál
A munkavállaló a bejelentés előtt munkába áll
Az utólagos bejelentés nem teszi visszamenőleg EFO-vá a foglalkoztatást.
Nem ellenőrzik az éves 120 napos keretet
A munkáltató csak a saját korábbi bejelentéseit nézi, és nem veszi figyelembe, hogy a munkavállaló más cégeknél is dolgozott.
Összekeverik a 120 és 210 napos keretet
A 210 nap csak mezőgazdasági idénymunkára használható. Alkalmi vagy turisztikai munkára nem.
Figyelmen kívül hagyják az 5 és 15 napos korlátot
Az alkalmi munka éves kerete 120 nap, de ugyanazon felek között továbbra sem lehet 5 egymást követő vagy havi 15 napnál többet dolgozni.
Nem fizetik meg a megfelelő munkabért
A napi közteher nem helyettesíti a munkavállaló bérét.
Nem vonják vissza időben a meghiúsult bejelentést
A módosítási határidő után a közterhet akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló nem dolgozott.
Tartós munkaviszonyt próbálnak EFO-val leplezni
Ha valaki folyamatosan, a munkáltató utasításai szerint, állandó munkakörben dolgozik, a jogviszony tényleges tartalma alapján normál munkaviszonyról lehet szó.
Nem őrzik meg a dokumentumokat
A bejelentési igazolások, bérbizonylatok és munkaidőadatok hiánya ellenőrzéskor komoly bizonyítási problémát okozhat.
Ellenőrzőlista munkáltatóknak
A munkakezdés előtt érdemes ellenőrizni:
- Valóban alkalmazható az adott munkára az EFO?
- Alkalmi, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkáról van szó?
- Nem áll fenn már normál munkaviszony ugyanazon felek között?
- Hány EFO-napot dolgozott a munkavállaló az adott évben?
- Belefér-e még az éves 120 napos keretbe?
- Mezőgazdasági munka esetén alkalmazható-e a további 90 nap?
- Nem lépik-e túl az 5 egymást követő napot?
- Nem lépik-e túl a havi 15 napos alkalmi keretet?
- Belefér-e a munkavállaló a napi létszámkorlátba?
- Megvannak-e a munkavállaló szükséges adatai?
- Megtörtént-e a bejelentés a munkakezdés előtt?
- Megérkezett-e a NAV visszaigazolása?
- Szükséges-e írásbeli munkaszerződés?
- Megfelelő-e a munkabér összege?
- Dokumentálták-e a ledolgozott időt?
- Rögzítették-e a bér kifizetését?
- Határidőben bevallják és megfizetik-e a közterhet?
- Van-e felelős személy a bejelentés módosítására vagy visszavonására?
Jogi és adózási figyelmeztetés: A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül személyre szabott munkajogi, adózási vagy számviteli tanácsadásnak. A foglalkoztatás megkezdése előtt az adott munkakört, időtartamot, munkáltatói létszámot és a munkavállaló korábbi EFO-napjait egyedileg kell megvizsgálni.
