Az elektronikus aláírások egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális ügyintézésben, mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Az aláírás típusától függően eltérő joghatásokkal rendelkeznek, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor és milyen célra alkalmazhatók. Jelen cikkünk az elektronikus aláírások típusait, jogi hatásait és gyakorlati alkalmazásukat mutatja be az Európai Unió eIDAS rendelete alapján.

Az elektronikus aláírások jogi háttere

Az Európai Unióban az elektronikus aláírásokat az eIDAS (Electronic Identification, Authentication and Trust Services) rendelet szabályozza. Ez a rendelet 2016 óta közvetlenül alkalmazandó minden uniós tagállamban, így Magyarországon is. Az eIDAS három fő típusát különbözteti meg az elektronikus aláírásoknak:

1. Egyszerű elektronikus aláírás (SES – Simple Electronic Signature)
2. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás (AdES – Advanced Electronic Signature)
3. Minősített elektronikus aláírás (QES – Qualified Electronic Signature)

Ezek az aláírástípusok eltérő szintű biztonságot és bizonyító erőt kínálnak.

Az egyszerű elektronikus aláírás (SES)

Az egyszerű elektronikus aláírás bármilyen digitálisan hozzárendelt aláírás lehet, például:

• egy dokumentum végére írt név,
• egy email aláírás,
• egy beszkennelt aláírás,
• egy PDF dokumentumba beillesztett aláíráskép.

Joghatás: Az egyszerű elektronikus aláírás jogilag nem minősül hiteles aláírásnak, mivel nem biztosítja az aláíró egyértelmű azonosítását. Ezért könnyen vitatható és nem felel meg a szigorúbb jogi követelményeknek. Magyarországon nem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás (AdES)

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás megfelel bizonyos technikai követelményeknek:

• egyértelműen az aláíró személyéhez kapcsolható,
• olyan módon készült, hogy az aláíró kizárólagos ellenőrzése alatt álló eszközzel hozta létre,
• biztosítja az aláírt dokumentum sértetlenségét, vagyis az aláírás után nem módosítható.

Joghatás: Bár a fokozott biztonságú aláírások hitelesebbnek számítanak, mégsem rendelkeznek minden esetben teljes bizonyító erővel. Az ilyen aláírással ellátott dokumentum írásbelinek minősül, de nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Az eIDAS rendelet szerint a fokozott biztonságú aláírások nem kötelezően elfogadottak minden EU-tagállamban.

A minősített elektronikus aláírás (QES)

A minősített elektronikus aláírás az elektronikus aláírások legmagasabb szintje, amely megfelel a következő követelményeknek:

• minősített bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány alapján jön létre,
• minősített eszközzel (pl. okoskártyával vagy biztonságos tokennel) történik az aláírás,
• az aláíró személyazonosságát előzetesen hitelesítették (személyes vagy videós azonosítás során).

Joghatás: Az ilyen aláírás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, amely az EU minden tagállamában elfogadott. A minősített elektronikus aláírás teljesen egyenértékű a kézi aláírással.

Magánszemélyek számára elérhető megoldások

2025-től a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban elérhető DÁP eAláírás ingyenesen biztosít minősített elektronikus aláírást a magyar magánszemélyek számára. Ez az aláírás EU-szinten elfogadott, azonban kizárólag magáncélú használatra vehető igénybe.

Emellett piaci szolgáltatók is kínálnak minősített elektronikus aláírásokat, például:

• Microsec e-Szignó (okostelefonos alkalmazással és eSzemélyi kártyával használható),
• NETLOCK (videós azonosítással történő távoli aláírás).

Cégek számára elérhető lehetőségek

A vállalkozások számára a minősített elektronikus aláírás a legbiztonságosabb megoldás, mivel:

• teljes bizonyító erejű magánokiratként funkcionál,
• az EU-ban kötelezően elfogadott,
• gyors és hiteles ügyintézést biztosít.

A cégképviselethez, szerződésekhez és egyéb hivatalos dokumentumokhoz ajánlott a minősített elektronikus aláírás használata. Magyarországon az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) felügyeli a bizalmi szolgáltatókat, amelyek listája hivatalosan elérhető az EU Trusted List (EUTL) adatbázisban.

Összegzés

Az elektronikus aláírások használata jelentősen felgyorsíthatja az ügyintézést és csökkentheti a papíralapú dokumentumkezeléssel járó költségeket. Fontos azonban tisztában lenni a különböző aláírástípusok jogi erejével:

• Az egyszerű elektronikus aláírás kevésbé hiteles és könnyen vitatható.
• A fokozott biztonságú elektronikus aláírás már magasabb védelmet nyújt, de nem mindenhol rendelkezik teljes bizonyító erővel.
• A minősített elektronikus aláírás a legbiztonságosabb és az EU egész területén elfogadott.

A megfelelő aláírási módszer kiválasztása segít az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítésében és a jogbiztonság fenntartásában, legyen szó magánszemélyek vagy cégek ügyintézéséről.