A címben feltett kérdést kétféleképpen is lehet értelmezni:
- jobban megéri inkább bérelni egy irodát, mint székhelyszolgáltatást igénybe venni?
- léteznek még mindig olyan megoldások, amikkel a székhelyszolgáltatást ingatlanbérlésnek lehet „álcázni”?
Az első kérdésre még könnyű válaszolni: a székhelyszolgáltatás messze költséghatékonyabb megoldás, mint egy irodát bérelni, főleg, ha mondjuk a fővárosban gondolkodunk.
A második kérdéssel viszont érdemes egy kicsit részletesebben is foglalkozni, már csak azért is, mert még mindig felbukkan olykor-olykor internetes fórumokon.
Hogyan működött a székhelyszolgáltatás régen?
2017 előtt volt egy kis „káosz” a székhelyszolgáltatást illetően (főleg 2012 után, ahogy megszűnt az ügyvédi székhelyszolgáltatás): nem volt tökéletesen tisztázva ez a fogalom, és nem tartoztak hozzá konkrét, mindenki által egyformán használt szerződések.
Bevett gyakorlat volt például, hogy egy székhelyszolgáltatással foglalkozó cég egyszerre kötött bérleti és megbízási szerződést az ügyfelével – az első az ingatlanra vonatkozott, a második pedig az egyéb szolgáltatásokra (pl. hivatalos levelek átvételére).
Az ilyen atipikus szerződésekkel viszont idővel egyre inkább felkeltették a NAV érdeklődését is…
Mi volt ezzel a baj?
Ha az ide vonatkozó jogszabályokat megnézzük, a válasz elég egyszerű: a bérleti jogviszony lényege, hogy a bérlő kizárólagos használatot kap rajta keresztül a bérlet tárgyára vonatkozóan.
A székhelyszolgáltatás esetén ez nem valósult meg, hiszen nem volt egy négyzetméter sem az adott ingatlanban, ami az ügyfél kizárólagos használatára lett volna fenntartva: a cég (úgymond) csupán a címet adta, illetve bizonyos esetekben extra szolgáltatásként tárgyalót is biztosított – de még ezt sem kizárólagosan, az év minden napjára.
Ráadásul egy ilyen bérleti szerződésnél mindenki áfamentesen számlázott, amit a NAV értelemszerűen nem tekintett jogosnak, hiszen a gyakorlatban valódi bérlés nem történt – ezért kellett nagyon gyorsan rendbe tenni ezt az egész ügyet.
2017 óta minden tisztázódott
A 7/2017. IM rendelet pontosan azért született meg, hogy a székhelyszolgáltatás kérdését szabályozza, és az évek során hozott apróbb módosításoknak köszönhetően folyamatosan tisztult még tovább a kép.
Ma már az ingatlanbérlet és a székhelyszolgáltatás nem kerülhetnek egy lapra: mindenki, aki az utóbbival foglalkozik, tiszta, hiteles, kifejezetten székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket köt az ügyfeleivel, ami tartalmazza/tartalmazhatja:
- a cégnév kihelyezését a cégtáblára;
- érkező levelek átvételét, szkennelését, e-mailben vagy postai úton történő továbbítását;
- hatóságok fogadását;
- kényszerintézkedések tűrését;
- illetve akár tárgyaló biztosítását.
Válasszon megbízható, hiteles, profi székhelyszolgáltatást!
A fentebb olvasottak birtokában már Ön is tudja, hogy ha valaki esetleg még ma is bérleti szerződésen keresztül akarna székhelyszolgáltatást kínálni cégének, akkor el kell kezdenie gyanakodni.
Szerencsére a 7/2017. IM rendeletnek köszönhetően a székhelyszolgáltatás messze nem olyan bonyolult vagy átláthatatlan, mint amilyen korábban volt, és már nem is nagyon lehet olyannal találkozni, aki „ügyeskedni” próbálna ebben a kérdésben.
Minden cégnek szüksége van egy székhelyre: mi pedig azért dolgozunk, hogy Önnek ez semmiképp se jelentsen problémát!
Keressen minket bizalommal, akár kérdései vannak ezzel kapcsolatban, akár már szerződést kötne!