Székhelyszolgáltatás vagy bérleti szerződés?

A címben feltett kérdést kétféleképpen is lehet értelmezni:

  • jobban megéri inkább bérelni egy irodát, mint székhelyszolgáltatást igénybe venni?
  • léteznek még mindig olyan megoldások, amikkel a székhelyszolgáltatást ingatlanbérlésnek lehet „álcázni”?

Az első kérdésre még könnyű válaszolni: a székhelyszolgáltatás messze költséghatékonyabb megoldás, mint egy irodát bérelni, főleg, ha mondjuk a fővárosban gondolkodunk.

A második kérdéssel viszont érdemes egy kicsit részletesebben is foglalkozni, már csak azért is, mert még mindig felbukkan olykor-olykor internetes fórumokon.

Hogyan működött a székhelyszolgáltatás régen?

2017 előtt volt egy kis „káosz” a székhelyszolgáltatást illetően (főleg 2012 után, ahogy megszűnt az ügyvédi székhelyszolgáltatás): nem volt tökéletesen tisztázva ez a fogalom, és nem tartoztak hozzá konkrét, mindenki által egyformán használt szerződések.

Bevett gyakorlat volt például, hogy egy székhelyszolgáltatással foglalkozó cég egyszerre kötött bérleti és megbízási szerződést az ügyfelével – az első az ingatlanra vonatkozott, a második pedig az egyéb szolgáltatásokra (pl. hivatalos levelek átvételére).

Az ilyen atipikus szerződésekkel viszont idővel egyre inkább felkeltették a NAV érdeklődését is…

Mi volt ezzel a baj?

Ha az ide vonatkozó jogszabályokat megnézzük, a válasz elég egyszerű: a bérleti jogviszony lényege, hogy a bérlő kizárólagos használatot kap rajta keresztül a bérlet tárgyára vonatkozóan.

A székhelyszolgáltatás esetén ez nem valósult meg, hiszen nem volt egy négyzetméter sem az adott ingatlanban, ami az ügyfél kizárólagos használatára lett volna fenntartva: a cég (úgymond) csupán a címet adta, illetve bizonyos esetekben extra szolgáltatásként tárgyalót is biztosított – de még ezt sem kizárólagosan, az év minden napjára.

Ráadásul egy ilyen bérleti szerződésnél mindenki áfamentesen számlázott, amit a NAV értelemszerűen nem tekintett jogosnak, hiszen a gyakorlatban valódi bérlés nem történt – ezért kellett nagyon gyorsan rendbe tenni ezt az egész ügyet.

2017 óta minden tisztázódott

A 7/2017. IM rendelet pontosan azért született meg, hogy a székhelyszolgáltatás kérdését szabályozza, és az évek során hozott apróbb módosításoknak köszönhetően folyamatosan tisztult még tovább a kép.

Ma már az ingatlanbérlet és a székhelyszolgáltatás nem kerülhetnek egy lapra: mindenki, aki az utóbbival foglalkozik, tiszta, hiteles, kifejezetten székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket köt az ügyfeleivel, ami tartalmazza/tartalmazhatja:

  • a cégnév kihelyezését a cégtáblára;
  • érkező levelek átvételét, szkennelését, e-mailben vagy postai úton történő továbbítását;
  • hatóságok fogadását;
  • kényszerintézkedések tűrését;
  • illetve akár tárgyaló biztosítását.

Válasszon megbízható, hiteles, profi székhelyszolgáltatást!

A fentebb olvasottak birtokában már Ön is tudja, hogy ha valaki esetleg még ma is bérleti szerződésen keresztül akarna székhelyszolgáltatást kínálni cégének, akkor el kell kezdenie gyanakodni.

Szerencsére a 7/2017. IM rendeletnek köszönhetően a székhelyszolgáltatás messze nem olyan bonyolult vagy átláthatatlan, mint amilyen korábban volt, és már nem is nagyon lehet olyannal találkozni, aki „ügyeskedni” próbálna ebben a kérdésben.

Minden cégnek szüksége van egy székhelyre: mi pedig azért dolgozunk, hogy Önnek ez semmiképp se jelentsen problémát!

Keressen minket bizalommal, akár kérdései vannak ezzel kapcsolatban, akár már szerződést kötne!

 

 

Scroll to Top

Join us for

HAPPY HOUR Everyday 5PM-7PM

Beer, sake, wine and cocktails

up to 50% off