A gazdasági társaságok alapításakor, illetve működésük során kulcsfontosságú a tagok által vállalt vagyoni hozzájárulás megfelelő és időben történő teljesítése. Ez a hozzájárulás képezi a társaság induló vagyonát, amely elengedhetetlen a működés megkezdéséhez és fenntartásához. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli (apport) formában is. Pénzbeli hozzájárulás esetén a tagok készpénzt fizetnek be a társaság számlájára, míg apport esetén valamilyen vagyontárgyat, például ingatlant, gépet vagy szellemi alkotást adnak át a társaság tulajdonába.

A tagok vagyoni hozzájárulási kötelezettségét a társaság létesítő okirata rögzíti, amelynek tartalmaznia kell a hozzájárulás mértékét, formáját, valamint a teljesítés határidejét. Fontos, hogy a létesítő okirat pontosan és egyértelműen fogalmazza meg a hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseket, elkerülve a későbbi félreértéseket és vitákat.

Mi történik, ha a tag nem teljesíti a vagyoni hozzájárulást?

Elmulasztása súlyos következményekkel járhat a tagra nézve. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:98. §-a értelmében, ha a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés köteles 30 napos határidő tűzésével felszólítani a tagot a teljesítésre. A felszólításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre vonatkozó tájékoztatást is.

Amennyiben a 30 napos póthatáridő eredménytelenül telik el, a tag tagsági jogviszonya megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek közölnie kell a volt taggal. Fontos hangsúlyozni, hogy a tagsági jogviszony megszűnése automatikusan bekövetkezik a határidő lejártát követően, nincs szükség külön taggyűlési határozatra vagy bírósági eljárásra.

A vagyoni hozzájárulás elmulasztása kártérítési felelősséget is vonhat maga után. A tag köteles megtéríteni a társaságnak a hozzájárulás elmulasztásával okozott kárt. A kár mértéke a társaság által elszenvedett tényleges veszteség, amely magában foglalhatja például az elmaradt hasznot vagy a kamatveszteséget is.

Milyen egyéb jogkövetkezményekkel járhat a vagyoni hozzájárulás elmulasztása?

A fent említett jogkövetkezményeken túl a vagyoni hozzájárulás elmulasztása további problémákat is okozhat:

• Törvényességi felügyelet: A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat a társasággal szemben.
• Korlátozott átalakulás: A vagyoni hozzájárulás elmulasztása korlátozhatja a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását.
• Hitelezői bizalomvesztés: A hitelezők bizalmát is megrendítheti, ami megnehezítheti a társaság számára a hitelfelvételt.

Mit tehet a társaság a vagyoni hozzájárulás elmulasztása esetén?

A társaságnak a következő lehetőségei vannak a vagyoni hozzájárulás elmulasztása esetén:

• Felszólítás: Az ügyvezetésnek a Ptk. 3:98. §-a alapján felszólítania kell a tagot a hozzájárulás teljesítésére.
• Kártérítési igény érvényesítése: A társaság polgári peres eljárás keretében érvényesítheti a taggal szemben a kártérítési igényét.
• Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése: A társaság kezdeményezheti a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását.

–

A vagyoni hozzájárulás elmulasztása súlyos jogkövetkezményekkel járhat, ezért a tagoknak kiemelten fontos a létesítő okiratban vállalt kötelezettségük határidőben történő teljesítése. A társaságnak pedig érdekében áll az elmulasztás esetén a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élni a kárai megtérítése és a törvényes működés biztosítása érdekében.