Az osztalékfizetés nem csupán a tulajdonosok jövedelmezőségének eszköze, hanem egyben jelentős számviteli és adózási kérdés is. Az alábbi útmutató részletesen bemutatja az osztalékra vonatkozó legfontosabb szabályokat a magyar jog és számviteli előírások tükrében.
Mi minősül osztaléknak a számvitelben?
Az osztalék a társaság tagjait megillető jövedelem, amely a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) értelmében a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékból származhat. A felosztható osztalék összege tehát nem csupán a tárgyévi nyereségtől függ, hanem attól is, hogy rendelkezésre áll-e elegendő szabad tartalék.
Kik jogosultak osztalékra?
A Polgári Törvénykönyv alapján osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a tagjegyzékben szerepel. A társasági szerződés ettől eltérő időpontot is meghatározhat. Fontos, hogy a tag csak a már teljesített vagyoni hozzájárulásának arányában jogosult osztalékra.
A társaság dönthet úgy is, hogy az osztalékot nem pénz formájában, hanem természetbeni juttatásként teljesíti, ha erről a társasági szerződés rendelkezik.
Mikor lehet osztalékot megállapítani és fizetni?
A társaság legfőbb szerve évente egyszer, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönthet az osztalék megállapításáról és annak kifizetéséről. A döntés alapját a megelőző üzleti év adózott eredménye és a szabad eredménytartalék képezi.
Mekkora lehet az osztalék összege?
Az osztalék felső határát a számviteli törvény több szabállyal is korlátozza:
-
A szabad eredménytartalék és az előző üzleti év adózott eredménye képezi az osztalék alapját.
-
A kifizetés nem eredményezheti azt, hogy a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökkenjen.
-
A lekötött tartalék (pl. fejlesztési tartalék) nem használható fel osztalékfizetésre.
-
Az értékelési tartalékokat szintén ki kell zárni az osztalékalapból.
Amennyiben a társaság anyavállalat, az osztalékalapba beszámítható lehet a mérlegkészítés időpontjáig realizált, de az előző év beszámolójában még nem szereplő, kapott osztalék vagy részesedés is.
Az osztalék könyvelésének szabályai
Az osztalék megállapításának elszámolása
A megállapított osztalékot a döntés napjával, a beszámoló elfogadását követően, a következő üzleti év számviteli nyilvántartásaiban kell rögzíteni.
A könyvelés során:
-
Az eredménytartalékot csökkentjük, és
-
A kötelezettségeket növeljük a jóváhagyott osztalék összegével.
Az osztalék kifizetésének határideje
A közgyűlési vagy taggyűlési határozatban érdemes konkrét kifizetési határidőt meghatározni. Ha ez elmarad, akkor a tag bármikor követelheti az osztalékot, amely így rövid lejáratú kötelezettségként szerepel a mérlegben – akár évekig fennállhat, ha nem kerül kifizetésre.
Osztalék elengedése: lehetőség és számviteli következmények
2021-től az elengedett osztalék nem csökkenti a társasági adóalapot, hanem közvetlenül az eredménytartalékba kerül elszámolásra. Az elengedés időpontjában könyvelendő, a társaság adózott eredménye azonban nem módosul emiatt.
A tagok részlegesen vagy teljesen is lemondhatnak a jóváhagyott osztalékról. Több tulajdonos esetén az elengedés egyénileg is érvényes lehet, amennyiben erről egyértelmű nyilatkozat és dokumentáció (pl. jegyzőkönyv) készül.
Osztalékelőleg fizetése és kezelése
Mikor lehet osztalékelőleget fizetni?
Év közben osztalékelőleg fizetésére közbenső mérleg alapján van lehetőség, ha a társaság saját tőkéje ezt lehetővé teszi.
Mi történik, ha az osztalékelőleg nem igazolható utólag?
Ha a beszámoló elfogadása után kiderül, hogy nem lehet osztalékot fizetni (vagy csak kevesebbet), az előlegként adott összeget kölcsönné kell minősíteni. Ebben az esetben:
-
Kamatot kell felszámítani a tag felé,
-
Ha nincs kamatfizetés, akkor az szja törvény szerint kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik,
-
A különbözetet vissza kell fizetni a társaságnak.
