A székhely a vállalkozás alapvető cégjegyzéki adatainak egyik legfontosabb eleme, amelynek pontos meghatározását a magyar jog részletesen szabályozza. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:7. §-a szerint a székhely a cég bejegyzett irodája, ahol a vállalkozás köteles biztosítani:
- a részére címzett jognyilatkozatok átvételét, valamint
- a jogszabályban előírt iratok hozzáférhetőségét.
A Ctv. 7. § (1) bekezdése tovább pontosítja a székhellyel szembeni követelményeket, előírva, hogy a cég székhelyét részletes címadatokkal (irányítószám, helységnév, utca, házszám, emelet/ajtó vagy helyrajzi szám) kell bejegyezni a cégjegyzékbe.
Székhely Magyarország területén
A magyar jog szerint a cég székhelyének Magyarországon kell lennie. E szabály alól kivételt képeznek a külföldi vállalkozások magyarországi szervezeti egységei – például fióktelepek –, amelyek ugyan nem önálló jogi személyek, mégis önállóan bejegyzendők a cégjegyzékbe. Esetükben a magyarországi székhely az „anya” vállalkozás székhelyének felel meg.
Funkciója
A székhely nemcsak hivatalos címként szolgál, hanem jogi és operatív funkciókat is ellát:
- Jogszabályi megfelelés: Az iratok őrzése és az üzleti kommunikáció biztosítása.
- Bírói gyakorlat: A székhelyen biztosítani kell a postai küldemények átvételét és az iratok elérhetőségét. Az olyan ingatlan, ahol ezek nem valósulnak meg, nem töltheti be a székhely funkcióját. A Debreceni Ítélőtábla megállapítása szerint például egy üres telek székhelyként nem elfogadható.
2. A székhely és a központi ügyintézés helyének kapcsolata
Két külön fogalom, amelyeket a vállalkozásoknak tisztázniuk kell. A székhely lehet, de nem feltétlenül azonos a központi ügyintézés helyével, amely a cég döntéshozatalának és operatív irányításának központja.
Székhely és központi ügyintézés megkülönböztetése
- Központi ügyintézés helye: Ahol a cég menedzsmentje működik, és az üzleti döntéshozatal történik.
- Székhely, mint bejegyzett iroda: A cégjegyzékben szereplő cím, ahol hivatalos iratokat fogadnak, és ahol a cég köteles megfelelni a székhellyel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek.
Amennyiben a székhely és a központi ügyintézés helye eltér, mindkettőt be kell jegyezni a cégjegyzékbe, és ezt a létesítő okiratban is fel kell tüntetni. A Ptk. 3:96. § (1) bekezdése és a Ctv. szintén előírják, hogy mindkét adatot a bejegyzési formanyomtatványon rögzíteni kell.
Jogszabályi elvárások
- A központi ügyintézés helye – eltérően a székhelytől – akár külföldön is lehet, és ennek megjelölése nincs olyan szigorú követelményekhez kötve, mint a székhelyé.
- Egyes esetekben a cég székhelye a központi ügyintézés helye is lehet, ilyenkor annak minden, mindkét funkcióval kapcsolatos előírásnak meg kell felelnie.
Székhely funkciójának biztosítása a napi működésben
A vállalkozás székhelye a napi működés egyik alapja, és számos követelmény vonatkozik rá:
- Postai küldemények kezelése: A székhelyen gondoskodni kell arról, hogy az üzleti életben szokásos küldemények átvétele folyamatosan biztosított legyen.
- Cégtábla elhelyezése: A cégtáblát jól látható helyen kell elhelyezni, és az azon szereplő cégadatoknak meg kell egyezniük a cégjegyzékben szereplő adatokkal.
Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a cég törvényességi felügyeleti eljárás alá kerülhet. A székhelyen belüli funkciók ellátása munkanapokon kötelező, és a Kúria joggyakorlata szerint a postai küldemények gyors átvételének lehetőségét is biztosítani kell. Az elvárások nem csupán a cég működésének időszakára vonatkoznak: még felszámolás alatt is biztosítani kell a székhely jogszerű működését.
Törvényi hivatkozás: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról